Tanév rendje – zeneiskola

Az emberi erőforrások minisztere 13/2018. (VI. 14.) EMMI rendelete a 2018/2019. tanév rendjéről

– KIVONAT –

1. A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed
a) fenntartóra való tekintet nélkül
aa) az általános iskolákra,
ab) a gimnáziumokra,
ac) a szakgimnáziumokra,
ad) a szakközépiskolákra [a továbbiakban az ab)–ad) alpont alattiak együtt: középiskola],
ae) a szakiskolákra [a továbbiakban az ac)–ae) alpont alattiak együtt: szakképző iskola],
af) a készségfejlesztő iskolákra [a továbbiakban az ab)–af) alpont alattiak együtt: középfokú iskola],
ag) az alapfokú művészeti iskolákra,
ah) a kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskolákra [a továbbiakban az aa)–ah) alpont alattiak együtt:
iskola],
ai) a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmények iskoláira és kollégiumaira,
továbbá a fejlesztő nevelést-oktatást végző iskolaként működő gyógypedagógiai, konduktív
pedagógiai nevelési-oktatási intézményekre,
aj) a kollégiumokra,
ak) a többcélú intézmények iskoláira és kollégiumaira [a továbbiakban az a) pont alattiak együtt:
nevelési-oktatási intézmény],
b) az Oktatási Hivatalra (a továbbiakban: Hivatal),
c) a fővárosi és megyei kormányhivatalokra, a járási (fővárosi kerületi) hivatalokra,
d) a tankerületi központra és a Klebelsberg Központra,
e) a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalra, valamint a szakképzési centrumokra,
f) a tanulókra és az iskolákba jelentkezőkre,
g) a pedagógusokra,
h) a nevelő és oktató munkát végző más szakemberekre és a nem pedagógus-munkakört betöltőkre, valamint
i) a tanulók és a jelentkezők törvényes képviselőire.

2. A tanév, a tanítási év

2. § (1) A nevelési-oktatási intézményekben a munkát a tanév, ezen belül a tanítási év keretei között kell megszervezni.
(2) Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, a 2018/2019. tanévben a tanítási év első tanítási napja 2018. szeptember
3. (hétfő) és utolsó tanítási napja 2019. június 14. (péntek). A tanítási napok száma – ha e rendelet másképp
nem rendelkezik – száznyolcvanegy nap. A nappali oktatás munkarendje szerint működő szakgimnáziumban
százhetvenkilenc, gimnáziumban, szakközépiskolában és szakiskolában száznyolcvan nap a tanítási napok száma.
(3) Az iskola utolsó, befejező évfolyamán vagy befejező szakképzési évfolyamán az utolsó tanítási nap
a) középfokú iskolákban – a b)–e) pontban meghatározott kivétellel – 2019. május 2.,
b) a rendészetért felelős miniszter fenntartásában működő szakgimnáziumokban
ba) a másfél tanéves képzés esetén 2019. január 4.,
bb) a két tanéves képzés esetén 2019. május 24.,
c) a honvédelemért felelős miniszter fenntartásában működő, kizárólag a honvédelemért felelős miniszter
hatáskörébe tartozó szakképesítésekre való felkészítést folytató szakképző iskolában 2019. május 24.,
d) szakképző iskolákban féléves, másfél éves, két és fél éves képzésben vagy keresztféléves oktatásban, egész
számú tanéves képzésben részt vevő tanulók részére 2019. január 4.,
e) a két évfolyamos részszakképesítésekre való felkészítést folytató szakiskolákban és a Szakképzési Hídprogram
keretében részszakképesítésekre való felkészítést folytató szakközépiskolákban 2019. május 31.
(4) A tanítási év lezárásának, a tanuló minősítésének, a magasabb évfolyamra lépésnek nem akadálya, ha az iskola
a rendkívüli tanítási szünet elrendelése miatt kieső tanítási napokat a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi
CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 30. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nem tudja teljes egészében
pótolni. Az iskola indokolt esetben gondoskodik az elmaradt tananyag 2019/2020. tanítási évben történő
feldolgozásáról.
(5) A tanítási év lezárását követően az iskola – ha az iskola fenntartója azzal egyetért és az ahhoz szükséges feltételeket
biztosítja – a tanulói részére pedagógiai program végrehajtásához nem kapcsolódó foglalkozásokat szervezhet,
amelyeken a részvételt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az iskola igazgatójához benyújtott kérelemben
kezdeményezheti.
(6) A 2018/2019. évi átmeneti időszak téli közfoglalkoztatásával összefüggő képzési programban felnőttoktatás
keretében részt vevő tanulók a 2018/2019. tanévre 2018. szeptember 1-jét követően is beiratkozhatnak.
(7) Az EFOP-3.7.1-17 „Aktívan a tudásért” projektben felnőttoktatás keretében részt vevő tanulók a 2018/2019. tanévre
2018. szeptember 1-jét követően is beiratkozhatnak.

3. § (1) Az alapfokú művészeti iskolákban és a felnőttoktatásban a tanítási év első és utolsó napját – a tanítási év első és
utolsó hetének keretében – az igazgató határozza meg.
(2) A szakképesítések megszerzésére való felkészítés a szakképző iskola azon szakképzési évfolyamain, amelyeken
– a szakképzésről szóló törvényben szabályozott esetekben – közismereti képzés nem folyik, a keresztféléves
oktatásszervezés keretében február első hetében is megkezdhető. A tanítási év első és utolsó napját az iskola
igazgatója állapítja meg a 2. § (3) bekezdése figyelembevételével úgy, hogy a tanítási napok száma a 2. §
(2) bekezdésében foglaltaknak megfeleljen.

4. § (1) A tanítási év első féléve 2019. január 25-ig tart. Az iskolák 2019. február 1-ig értesítik a tanulókat, kiskorú tanuló
esetén a szülőket az első félévben elért tanulmányi eredményekről. A 3. §-ban meghatározott esetekben az első
félév utolsó napját az igazgató állapítja meg. Az értesítést ettől a naptól számított öt munkanapon belül kell
megküldeni.
(2) Az első félév és a tanítási év utolsó napját követő tizenöt napon belül az iskoláknak nevelőtestületi értekezleten
el kell végezniük a pedagógiai munka elemzését, értékelését, hatékonyságának vizsgálatát. A nevelőtestületi
értekezletről készített jegyzőkönyvet tájékoztatás céljából meg kell küldeni az iskolaszéknek, az intézményi
tanácsnak és a fenntartónak.
(3) A tanítási évben nevelőtestületi értekezleten el kell végezni az adott intézményre vonatkozó, az országos
kompetenciamérés, a nyelvi mérés, a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókkal kapcsolatos támogató rendszer,
valamint a NETFIT® rendszer szerinti fizikai fittségi mérések legutolsó rendelkezésre álló adatainak elemzését,
értékelését. A nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet tájékoztatás céljából meg kell küldeni
az iskolaszéknek, az intézményi tanácsnak és a fenntartónak.

3. Tanítási szünet a tanítási évben, a tanítás nélküli munkanapok

5. § A tanítási évben – a tanítási napokon felül – a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai
célra az általános iskolában és az alapfokú művészeti iskolában hat, a nappali oktatás munkarendje szerint működő
gimnáziumban, szakközépiskolában és szakiskolában hét, a szakgimnáziumban nyolc munkanapot tanítás
nélküli munkanapként használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról – a nevelőtestület
véleményének kikérésével – az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni, egy tanítás nélküli munkanap kizárólag
pályaorientációs célra használható fel.

6. § (1) Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2018. október 26. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2018. november 5.
(hétfő).
(2) A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2018. december 21. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2019. január 3.
(csütörtök).
(3) A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2019. április 17. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2019. április 24.
(szerda).
(4) Az iskola az (1)–(3) bekezdésben meghatározott szünetek mellett – a tanítási év kezdő és befejező napjának
változatlanul hagyásával – más időpontban is adhat a tanulóknak szünetet, valamint a szünetek kezdő és befejező
napját módosíthatja, ha – az Nkt. 30. § (2) és (3) bekezdésében meghatározottak megtartásával – heti pihenőnapon
tartott tanítási nappal ehhez a szükséges feltételeket megteremti.
(5) A nemzetiségi oktatásban részt vevő iskolák az (1)–(3) bekezdésben meghatározott időpontoktól eltérhetnek,
továbbá a (4) bekezdésben meghatározottak szerint a tanulók részére szünetet adhatnak, ha azt a nemzetiségi
hagyományok vagy az anyanemzet hagyományai indokolják.
(6) Az (1)–(5) bekezdésben szabályozott szünetek napjain, ha azok munkanapra esnek, az iskolának – szükség esetén –
gondoskodnia kell a tanulók felügyeletéről. A felügyelet megszervezéséről több iskola közösen is gondoskodhat.
(7) A jogszabály által országosan, egységesen elrendelt munkanap-áthelyezést – az Nkt. 30. § (1) bekezdése értelmében –
a nevelési-oktatási intézményekben is alkalmazni kell.

4. A vizsgák rendje

7. § (1) Az érettségi vizsgákat, a szakképző iskolai szakmai vizsgákat az 1. mellékletben foglaltak szerint kell megtartani.
(2) Az alapfokú művészeti iskolákban a tanítási év utolsó három hetében lehet vizsgát szervezni. A vizsga időpontját
az iskola igazgatója határozza meg.
5. A középfokú iskolai, a kollégiumi, valamint a Köznevelési és a Szakképzési Hídprogramba történő
felvételi eljárás lebonyolításának ütemezése a 2018/2019. tanévben
8. § A középfokú iskolai, a kollégiumi, valamint a Köznevelési és a Szakképzési Hídprogramba történő felvételi eljárás
lebonyolításának ütemezését a 2. melléklet tartalmazza.

6. A tanulmányi versenyek

9. § (1) A 3. melléklet tartalmazza azoknak a tanulmányi versenyeknek a jegyzékét, amelyeket az oktatásért felelős miniszter
hirdet meg az iskolák részére, továbbá amelyeket pályáztatás nélkül anyagilag és szakmailag támogat.
(2) Az iskola a munkatervében határozza meg azokat a tanulmányi versenyeket, amelyekre felkészíti a tanulókat.
(3) Az iskola a jegyzékben nem szereplő tanulmányi versenyre, továbbá diákolimpiára is felkészítheti a tanulókat.
Ha az adott versenyt a munkaterv elfogadásakor még nem hirdették meg, akkor a felkészítést a munkatervben
való feltüntetés nélkül is elvégezheti. Ha a versenyek anyagi ráfordítást igényelnek, akkor a fenntartó egyetértése
szükséges.

 

ORSZÁGOS MŰVÉSZETI TANULMÁNYI VERSENYKIÍRÁSOK 2018-2019.